A búzacsíramálé készítés  egy misztikus tavaszi varázslat volt számomra, mindaddig, amíg meg nem mutatta egy barátnőm a nagymamától rámaradt receptet. Ez egy  autentikus recept, amit nem szabad feledésbe meríteni, meg kell tanulni, és tovább kell adni! Élet van benne! Tavasz, ébredés, vitaminbomba…. Nosza lássunk neki…..

Ez nem a „gyorsan összedobom” címkével  megjelölt  recept.  Nevelgetni kell a csírát, gondozni kell, vigyázni rá, hogy szépen fejlődjön. Legalább is én így éltem meg. Azt az instrukciót kaptam, hogy rendszeresen naponta többször  át kell öblíteni tiszta vízzel, hosszú időre nem szabad magára hagyni, mert elpusztul. Ezért mikor mentem dolgozni, sapka, sál és vittem magammal mint egy kis állatkát…. :-) Lépésről lépésre: Egy éjszakára beáztattam fél kg csíráztatni való bio étkezési búzát, majd 5 napig nevelgettem.  íme: 

Amikor már 2-3 cm-es zöldje fakadt, megérett a feldolgozásra. Először levágtam a zöldjét, majd előkerült a húsdaráló és egyszerűen ledaráltam.

Majd 1,5l vízzel elkevertem és leszűrtem.  Majd újabb 0,5  l vízzel felöntöttem, elkevertem és leszűrtem, de ezúttal (kézzel) alaposan ki is nyomkodtam az értékes nedűt a zaccból.  . Összesen a hozzáadott vízzel együtt kb 2,8l lé lesz, amit 4 részre  osztottam. Egy adag, egy tepsi (20X30cm)

Hozzávalók:

•  7dl lé
• 700g simaliszt
• 2 egész tojás

A hozzávalókból híg nokedli tészta állagú tésztát kevertem, majd erősem kivajazott tepsibe  simítottam. előmelegített sütőben 160-170 fokon kb 1 órán keresztül sütöttem, amíg a szélek ropogósak, a teteje pedig szép arany-barnára sült.

Várjuk meg amíg kihűl! Melegen nem tanácsos fogyasztani.

Ime a végeredmény. Ragadós, édes hozzáadott cukor nélkül!