Az első reggelen Navelliben is a nap ébresztett minket és az ablakon át egy palazzo teraszának árkádjait lehetett látni,biztató kezdet,egy szép kis városkában vagyunk. Ma főzéssel kezdünk signora Vilma konyhájában. A tegnap esti séta már sejtette,hogy egy nagyon különleges helyen vagyunk a sötét kis sikátorok, szűk utcák és ezer lépcső birodalmában olyan magasan,hogy a tetejéről körben el lehet látni szinte a Gran Sassotól a Majella csúcsáig amelyek az Appeninek abruzzoi legmagasabb pontjai. A signora, vendéglátónk édesanyja csak pár házzal odébb lakott egy szép palazzoban ahonnan pazar kilátás nyílt egy templom harangtornyával együtt a völgyre ahol szétszórva számtalan mandulafa virágzott és mögöttük a még hóval fedett hegyvonulatok kápráztatták a szemünket.

A ház hónapokig üresen állt mert télen bent laknak Pescarában így alaposan be kellett fűteni, hogy elviselhető legyen,ezért tágra nyitották a belső spalettákat utat engedve a napsugárnak és megpakolták a kandallót. Az asztalon kikészítve a gyúródeszka és a tésztagép valamint egy különleges szerszám egy különleges tésztához. Ez pedig a chitarra,amivel a pasta chitarrat fogjuk elkészíteni. A fából készült dobozra fémhúrok vannak feszítve amit akár pengetni is lehet és ezen kell a kinyújtott tésztát sodrófával „átgitározni”. A szokásos mennyiségű hozzávalók azaz tíz deka liszthez egy tojás összegyúrása után a pihentetés ideje alatt ehhez a tésztához egy egyszerű paradicsom szószt készítettünk bazsalikommal,majd megcsináltuk a ezt a fantasztikus műveletet,tésztát gitároztunk. A játék jó de számomra az eredmény nem sokban különbözött egy vastagabbra hagyott tagliatellénél.  

A másik féle tészta a maltagliati volt ami gyakorlatilag rosszul vagy akárhogy vágott formát jelent,Ehhez viszont egy komolyabb ragu készült bár a tanárunk szerint ragunak azt nevezzük ami húst és paradicsomot is tartalmaz valamint legalább három órán keresztül főzzük kis lángon és lefedve.Amit ma csináltunk az csak „condimento della pasta „és a paradicsom meg csak „sugo”.Így a condimentohoz olíván hagymát fonnyasztottunk és az itt kapható salsicciát azaz kolbászt,- ami csak formájában hasonlít az otthonihoz-tettünk valamint fél kiló vegyes gombát és természetesen sót,borsot és ami a fő a helyben termesztett sáfrányt amire nagyon büszkék. Tálaláskor egyikről sem hiányzott a frissen reszelt parmezán.

A desszert a goffri itteni módozata volt nyeles öntöttvas formában lángon sütve és cukrozott mogyoró amit confettinek is neveznek. Ez is és a mandula változata is valaha különleges alkalmak ajándéka volt az arisztokrata családoknál,így a Mediciek is ilyet osztogattak ezüst szelencében a vendégeiknek nagyobb családi események idején. Az ebéd utáni program egy borászat a Valle Reale felkeresése volt ami arról nevezetes, hogy egyike annak a négynek ami a hegyek között található szemben az abruzzoi négyszázzal és egyike annak a háromnak aki a spontán erjedés és a saját természetes élesztő használatának a híve és borzasztó büszke a boraira. Az első benyomások után ez érthető,mert egy nagyon elegáns, szép építésű, gyönyörű környezetben található pincészethez érkeztünk.

A fogadó épület és a feldolgozó üzem együtt a palackozóval és a körülötte elterülő tökéletesen rendezett birtokkal el nagyon jól működő üzem képét mutatta,amit megerősített a szakszerű vezetés. Ezek a méretek mind a birtok mind a kapacitás terén érthetővé teszik számomra,hogy miért vagyunk oly messze az igazi piacoktól. Ez a borászat csak egy a sok közül de méreteiben minden szempontból messze felülmúl bennünket. Az abruzzoi alapborokat nevezetesen a trebbianot a cerasuolot és a montepulcianot kóstoltuk és azt kell mondjam mint borszerető ember, hogy egyáltalán nem nyűgözött le a spontán erjedés varázsa és ittam már jobb borokat itt Abruzzoban máshol. De a körítés a táj az épület a hozzáértés és az elkötelezettség és a fegyelmezettség amit tapasztaltunk irigységre ad okot,ők nagyon tudják azt hogy kell ezt csinálni. Néhány palack borral és kellemes tapasztalatokkal távoztunk,hogy házigazdáinkkal egy általuk kedvelt kis hegyi falu Borminaco pizzeriájában vacsorázzunk,ahol mint megtudtuk egy világörökség templom található.