2014. ápr 02.

Időutazás

írta: Solara
Időutazás

A mai napon, lévén az oktató vendéglőnk zárva, vissza utazunk az időben mintegy kétezer évet, egyenesen a római birodalmi kikötővárosba, Ostiába. Remélve, hogy még nincs igazi turistaszezon kényelmesen utazhatunk és nézelődhetünk. Ragyogó napsütésben sétálgatunk a pineák alatt az évezredes fényes köveken, a valaha volt város főutcáján. Elbűvölnek a szobortöredékek, az oszlopok, a falrészletek, ahol valaha nagy élet zajlott.

 ostia2.JPG

A szinte épen maradt színház és környéke felerősíti képzelőerőnket, a mozaikpadlókon való sétálgatás egyenesen visszarepít az ókori időkbe. Micsoda mesteri alkotások ezek a mozaikos, nemcsak képileg, de technikailag is, hogy a házak már rég le omlottak fölöttük, a padlóképek csak dacolnak az idővel ezer éveken túl is.

ostia1.jpg Lenyűgöző az örökkévalóságuk és a művészi értékük, és ha másképpen nem lehet a miénk, annyit fényképezünk, amennyit csak tudunk. Megtaláljuk egy raktár alapjait is, az óriási földbe süllyesztett terracotta tartályokkal, amelyekben széles szájukból kiindulva szerintünk gabonaféléket mintsem olajat vagy bort tárolhattak. Látunk kiemelve is ilyen tartályt, óriási, mint egy 2 hektós hordó.

ostia3.jpgA múzeumban megcsodálhatjuk a legszebb épen maradt szobrokat és megállapíthatjuk, hogy Michelangelo és Bernini előtt is tudtak remekbe szabott szobrokat készíteni pontos anatómiai ismeretekkel, némelyeknél egyenesen XXI. századba illő arcvonásokkal.

image_8.jpg

Mozgalmas jeleneteket tudunk végigkíséri a rendkívül dúsan díszített szarkofágot oldalain, követhetően az akkori élet minden részletét, kezdve akár a színháztól, a harci jelenetekben át egészen a sérültek betegápolásáig. Látunk még folyamatban lévő feltárást is, mert még nem ért véget a város teljes kiásása. Csodálatos világ lehetett, gazdag és igényes, amit nem nehéz elképzelni, elég ha csak Magyarország családi ezüstjére (Viktor) a Seuso kincsekre gondolni, amelyek 7 darabja végre hazatalált. 

 

Szólj hozzá